Január a szokásos módon alakult. A Budapesti Pásztorkör tagjaival minden szerdán reggel együtt voltunk és imaközösséget tartottunk. Mindenen este pedig dicsőítő és imádó alkalmak voltak.
január 9-30. között nagyon sok testvéremmel együtt böjtöltünk. Ebben a műfajban a tapasztalatom, hogy a korábbi böjti odaszánásukat már nagyon sokan lightosabb formában gyakorolják, ezzel – imádság szintű lemondások által – megerősítést nyertek az ügyeket. Ebben az esztendőben az aratás témájára koncentráltunk, hogy mi magunk is és a gyülekezetek is felkészültek, ha hirtelen sok ember nyitja meg a szívét az Úr előtt.
A január 30-i záróalkalom különösen jó szellemi légkörben és összefogásban történt, ami jó előjel az összefogásunk folytatásához és kiteljesítéséhez. Tervünk, hogy az év folyamán összehívjuk az országban működő pásztorköröket, hogy egyesítsük erőinket. Bátorító volt látni néhány területen azokat a változásokat, amiket az Úr munkált az imáink nyomán.
Ezek diagramjait az alábbi linken találod:
https://drive.google.com/file/d/1GjPjmn8MoRt3_Ty-h6JN2kvWYgx201f9/view?usp=sharing
A Pax TV-ben kaptam egy sorozati beállításokat „Szellemi atyák és anyák kerestetnek” címmel, amely február 7-től hetente kerül adásba.
Zoomos felületen folytatódott a rendszeres kommunikáció az apostoli csapattal és a roma vezetőkkel. Ez utóbbi körbe idén két roma vezető testvérünket is behívjuk, hogy ezzel is segítsük az ő további fejlődésüket, így ez a kör 6 főre bővült.
Jan. 2. Sok bemerítkezésre készülnek, ezért imaházukat a Duna-partra építették
Pomázi Barnabás baptista lelkipásztor meghívott Verőcére , a Duna-parton épült imaházukba, ötödik gyermekük, Káleb bemutatására. Az istentiszteleten Dávid fiammal szolgáltunk. Az ebédidőt igyekeztem felhasználni, hogy minél több testvérrel beszélgetést folytathassak. Jó élményem volt, hogy a baptista testvérek nagy érdeklődést mutattak a könyveim iránt.
Jan. 9. Megfiatalodik a gyülekezet
Már hagyománnyá vált, hogy januárban Solymáron szolgálok. Jó volt erősíteni a kapcsolatot a gyülekezettel és a pásztorcsaláddal is. Az alkalom előtt részt vettem az ifjúság összejövetelén, ahol a böjt gyakorlati kérdéseiről beszélgettünk a fiatalokkal. Jó volt látni, hogy a Művelődési házat szinte teljesen megtöltő gyülekezetben legalább 70%-aból állt.
Jan. 23. Ágynak esett a gyülekezet
Szombaton Sisa Attila jelezte, hogy mehetek ugyan Jászberénybe , és a kulcsot megtalálom a lábtörlő alatt, de a gyülekezet kidőlt a Covid miatt, ezért nem lesz összejövetelük. Az alkalmat mégis megtartottuk Zoom felületen, ami ebben a helyzetben nagyon hatékonynak bizonyult. Többen is voltak, akik az ágyukból kapcsolódtak be az alkalomba. Közülük néhányan valóban elég gyatra állapotban voltak. Az Istentől kapható új esély üzenete nagyon felvillanyozta az egész gyülekezetet.
Jan. 24. Szívnagyobbodás, ami nem kóros
Dávid fiammal részben azért mentünk, hogy a sárváriak adományait elhozzuk, amiket a dövényi villámkárosult családnak ajánlottak fel, de ezt a látogatást is összekötöttük azzal, hogy a gyülekezettel is találkoztunk. Jó volt látni a gyülekezetben lévő mozgásokat, a dicsőítő házaspár szolgálatát, valamint azt, hogy a gyülekezetnek vonzása van a környező közelebbi és távolabbi településekre. Dávid fiam sok testvérnek adott át prófétai üzeneteket, amelyeket később leírnak és minden érintett testvérnek elküldenek. Most is nagyon jó visszajelzéseket kaptunk. Hálás vagyok a sárváriakkal való szívkapcsolat folyamatos erősödéséért.
Jan. 30. Büszke vagyok, ha előttem az utódom
Már hagyomány, hogy minden böjti záróalkalom után feleségemmel és Dávid fiunkkal elmegyünk Székesfehérvárra , ahol részt veszünk a délutáni városi imaösszefogás befejező alkalmán. Élvezettel hallgattam a városi pásztorok bizonyságait. Nagyon büszke voltam Dá fiamra és a prófétai szolgálatára, ami után sok pozitív visszajelzés kapott személyesen és az online résztvevőktől messengeren is. Az alkalom után jóleső érzés volt részt venni a szeretetvendégség áldásaiban, és a helyi pásztorokkal való személyes kapcsolat építésében. Különösen jól sikerült a baptista gyülekezet helyi vezetőjével való beszélgetés, aminek várhatóan jó folytatása is lesz.