Nov. 4. A sajtóban is pozitívan írnak rólunk

Folytatódott Tiszaroffon az Alfa kurzus, Balog Feri testvért nagyon megszerették a helybeliek. Azok is, akik hívőknek, és azok is, akik ateistáknak vallották magukat. Hála az Úrnak, hogy az ateisták rendszeresen olvassák a Bibliát, és rendszeresen imádkoznak az Úrhoz. Egy újságíró is rendszeresen jár az alkalmainkra, aki nagyon pozitívan írt arról a munkáról, amit ebben az évben végeztünk Tiszaroffon. Ő is az ateisták csoportját erősítette, de mára már ő sem tudná elképzelni a pénteket a bibliafoglalkozás nélkül.

Nov. 5. Megtalálta a zsák a foltját

Együtt örült a szívem Papp József szolgatársammal, amikor a három gyermeke közül az első (Sári) férjhez ment, és részt vehettem a menyegzőn. A Káposztásmegyeri Református Templomban volt a menyegzői istentisztelet. A gyülekezet egyáltalán nem hagyományos formában éli meg az életét. Nagyon büszke voltam Józsi testvér prédikációjára, valamint a felesége bizonyságtételére. Hálás vagyok azért, hogy Sári megtalálta a társát, és hiszem, hogy együtt elkötelezetten fogják szolgálni az Urat.

Nov. 6. Munkában az atyai szív

A Zsolt. 50:23 alapján hirdettem az Igét Pestszentlőrincen. A hálaadás problémakezelő hatásáról szóltam. Nagyon jóleső érzés volt a gyülekezet tagjai részéről kapott visszajelzések bátorító üzenetét venni helyben és aztán sms-ben és e-mailben.

Délután Székesfehérvárra utaztam, ahol igyekeztem a gyülekezet segítségére lenni. Atyai szívemmel és látásommal törekedtem támogatni a helyi gyülekezetet a problémái feloldásában. Hiszem, hogy – más testvérek mellett – az Úr engem is használ, hogy áttörések legyenek a gyülekezet életében. 

Nov. 11-12. Gyülekezetplántálók összefogása

Kétnapos konferencián vettem részt a Rézkígyó kávéházban, amely a gyülekezetplántálásról szólt.  Jó volt érzékelni a külföldi előadók bizonyságtételeiből, hogy nemcsak evangéliumi és karizmatikus gyülekezetek, hanem a történelmi egyházak is elismerték annak a szükségességét, hogy a régi gyülekezetek mellett szűz területeken is új gyülekezetek induljanak. Mivel ez a téma a szívem csücske, nagyon érdekelt minden tapasztalat, amit mások éltek át, és ami hasznosítható lehet magyarországi viszonylatban is.

Egy fórumbeszélgetés keretében én is beszéltem a saját tapasztalataimról és terveimről.  Az alkalom végén, atyai szolgálóként, én áldottam meg a gyülekezetplántálásra elhívást hordozó testvéreket. 

Nov. 13. Az idősebb korosztály is színre lép

Egyre több középkorú érdeklődő jelenik meg az Éden gyülekezet istentiszteletén, így egyre több az én feladatom is, hiszen ezek az emberek az alkalom végén hozzám jönnek imádkozásért, tanácsért, áldásért. Az igehirdetést Rubi tartotta: a Ján.20:1-18 az „Első lépés, a második esély, a harmadik napon” címmel.

Nov. 19. Új esély

Bajára utaztam, ahol jó volt hosszú idő után újra találkozni a gyülekezettel. A bizalomépítés kockázatáról beszéltem, Barnabás példáját hozva alapul. Az alkalom végi reakciók nagyon pozitívak voltak. Este a gyülekezeti imaházban aludtam Jávor Endrével együtt. Jó volt átbeszélni sok közös dolgunkat. És jó volt érzékelni, hogy Endre hogyan áll fel győzelmesen egyéni és a szolgáló életében a nehéz évei után.

Nov. 20. Szellemileg szegedi paprikázott hangulat

A Kitárt kapu és a Szőlőtő gyülekezet közös alkalmat tartott Szegeden. Az ottani helyzethez viszonyítva örvendetesen nagy létszámú hallgatóság jött össze. Nagyon aktívak voltak a testvérek az igei üzenet megbeszélésében. Ebédre a Szőlőtő gyülekezet tagjaival vonultunk el, és ott átbeszéltük a gyülekezet jelenlegi helyzetét és lehetséges jövőjét. Sajnos a gyülekezet létszáma nagyon megcsappant, de reméljük, hogy találunk megoldást a megmaradt tagokra nézve.

Nagy meglepetésemre szolgált, hogy az egyik angol származású testvér elmondta, hogy az Elengedő szeretet című könyvem fordításában már a ¾-nél jár, és Angliában megtalálta azt, aki lektorálni fogja, és kiadja a könyvemet, mert nagyon erőteljes hatással volt rá a könyv.

Nov. 21. Lassan, de biztosan

A sárvári gyülekezetnek helyet adó kastély külső renoválása befejeződött, és szebb lett, mint újkorában. Jó volt újra találkozni a testvérekkel, akik szemmel láthatóan hitükben és bibliaismeretükben egyaránt növekednek. Molnár Csaba és felesége, Zsuzsa, időt, energiát nem kímélve sokat munkálkodik azon, hogy a gyülekezet tagjai szeretet-közösségben növekedjenek. Korábban bezárt kávézójukat most újra megnyitották, kifejezetten missziós céllal. Ez szemmel láthatóan nagy vonzerővel hat a gyülekezet tagjaira, és az általuk hívott látogatókra.

Nov. 25-26. Munkatábor más módon

Parádon tartottunk roma-vezetői konferenciát. A panzió közösségi terme a hirdetésben vonzóbbnak tűnt, mint a valóságban. A roma testvérek azonban hamar túltették magukat azon, hogy a szűk ebédlőben kell összezsúfolódnunk. A vezetői csapatunk (Bodó Csaba, Balog Feri, Szedmák Béla, Lakatos Vili, Szajkó Roland és jómagam) különböző témákban szolgált: kapcsolatépítés, úttörés, átformálódás, tanítványság, Isten dicsőségének keresése, felbátorodás. Minden vezető beszámolt arról, hogy milyen örömeik és milyen kihívásaik voltak az elmúlt időkben. Sok jó bizonyságtételt is hallhattunk, melyek után a szemek nem maradtak szárazon.

Parádról hazafelé megálltunk Gyöngyösorosziban és részt vettünk a helyi gyülekezet istentiszteletén. Kovács Balázs és felesége, Klaudia, nagyon jó munkát végeznek a gyerekek között. A faluban, főleg a romák között, nagyon nagy probléma a drog. Reménységünk, hogy ha a gyerekeket evangéliumi hatások érik, az védelmet nyújthat a kísértéseik között, amik a családjaikban érik őket. Minden gyülekezeti tag bizonyságot tett arról, hogyan éli meg az Úrral való közösségét ezekben az időkben. Az alkalmat közös vacsorával zártuk, melynek során a testvérnők a szeretetük mellett a rátermettségüket is bizonyították a vendéglátás gyakorlásában. 

Nov. 27. Jézussal megváltozik a kud-arca

A Lurdy házban mintegy százan gyűltek össze az Éden gyülekezet istentiszteletére, főleg fiatalok. Nagyon élvezem Rubi pásztor szolgálatait. Ez alkalommal a kudarcokra adott reakciókról beszélt. Nagyon bátorította a jelenlevőket, hogy a kudarc alakíthatja a jövőnket, viheti hátra is, de viheti előre is, és ha Isten nélkül kerültem kudarcos helyzetbe, mindenképpen Istennel akarjak kijönni abból. Kudarcos helyzetben az elszigeteltség növeli a fájdalmat, de a közösség ereje gyógyítóan hat.  

December

Decemberben a szolgálati útjaim mellett zoomon találkozhattam az apostoli csapat tagjaival és az atyai szobába bejelentkező pásztorokkal. A Pax tv-ben is csináltunk egy 7 részes felvételt a „Csendes percek” sorozatba, és az Alabástromban is szolgálhattam nagy élvezettel. A pásztorkör utolsó alkalmán előkészítettük a 21 napos ima- és böjti alkalom vázlatát.

Dec. 2. 25 éves a Baptista Szeretetszolgálat

Feleségemmel részt vettünk a Baptista Szeretetszolgálat 25. évi ünnepélyén a Papp László Sportcsarnokban. Kicsit fájó volt emlékezni a szeretetszolgálat alapítójára, kedves barátomra, Szenczy Sándorra, aki egykor, egy éven át a pestlőrinci gyülekezetben volt beosztva. teológusként A szeretetszolgálathoz jelenleg nagyon sok iskola, óvoda és egyéb intézmény tartozik. Ezekből az intézetekből több ezer diák jött el. Nagyszerű volt hallgatni a 300 tagú diákkórust, akik Pintér Bélával együtt énekeltek.

Dec. 3. Lesz árnyék a gödöllői prérin

A gödöllői gyülekezet, a helyi Royal Rangers csapat, és több meghívott pásztor és vendég jelenlétében szolgáltam. Ez az alkalom egyben az Agapé Közösség tulajdonába került táborhely birtokbavételi hálaadó alkalma is volt. Ezen a területen kialakításra került egy sportpálya és egy játszótér. A jövőben itt kapnak helyet a helyi gyülekezet, a Végtelenitini tábor, a Royal Rangers alkalmai, és kijelöltük az Agapé szeretetszolgálat mobil raktárainak a helyét is. Az óriási terület határának mentén közel 40 fa elültetésére is sor került, amelynek a jelenlevő mintegy 100 fős csapat nagy örömmel és lelkesedéssel látott neki.

Délután Gödöllőről Hajdúböszörménybe mentem, ahol – ebédmeghívásuk során – egy volt kiskőrösi testvéremmel sikerült felmelegíteni a kapcsolatunkat. Polareczki Zsolt azóta óriási segítséget nyújtott nekünk a roma misszióval kapcsolatos pályázataink megírásában. Délután a gyülekezetben szolgáltam. A közösség tagjai már túl vannak azon a traumán, hogy a Covid után tagjaik nagy része elszivárgott a gyülekezetből. Kopcsó Attila pásztor néhány éve beszélt a közösségben arról, hogy egy keresztény közösséget élő hitű tanítványoknak kell alkotnia. Hónapokon keresztül tanított arról, hogyan épül fel a tanítványság a Biblia szerint. Remélhetően a jelenleg érdeklődőkből nemcsak gyülekezeti tagok, hanem elkötelezett keresztény életvitelt megélő tanítványok is lesznek.

Dec. 4. Együtt sírunk, együtt nevetünk

Gedővári Robival mentünk Pécsre. Itt a gyülekezet láthatóan jó kondícióban van. Jó volt hallgatni egy új megtérő bizonyságtételét. Vannak olyan vasárnapi istentiszteletek, amelyeket kávéházi jelleggel tartanak, és amelyeken nagyon sok látogató is megjelenik. Robi bizonyságtétele nagyon erőteljesen hatott a jelenlevőkre. Az istentisztelet után közösen ebédeltünk a vezetőkkel és családtagjaikkal. Ezen mindenki beszámolt a maga szolgálati területéről, és arról, hogy abban hogyan érzi magát, és milyen tervei vannak.  Közösen sírtunk, amikor Papp Andris elmondta, hogy milyen nehézségeket élnek meg naponta a súlyosan beteg gyermekük gondozása során. Jó volt látni azt, hogyan élik át a fájdalmukat a vezetőtársak, és hogyan állnak melléjük imádságban és a teherhordozásban. 

Dec. 11. Szolgálatra kirendelések

Az Éden gyülekezet nagyon jó légkörű alkalma után találkoztam Bodó Csabival, akivel Taktaszadára mentünk. Ott a roma közösségi ház zsúfolásig tele volt. Igével mindketten szolgáltunk, egy presbitert és egy dicsőítésvezetőt iktattunk be a szolgálatába. Megható volt látni, ahogy a gyülekezet tagjai körülveszik szeretetükkel az ünnepelteket. Vigasztaló volt a szívemnek, hogy az elmúlt évre megcsappant gyülekezetet hogyan tudta bemozdítani a jelenlegi pásztor, Babos Ödön, aki korábban, megtérése előtt, a falu cigányvajdája volt. A szeretetvendégségre gazdagon megterített asztal itt is a roma háziasszonyok kitűnő főzőtudományáról árulkodott.

Dec. 13. A megrepedt nád is életmentő még

Ezen az estén én hirdettem az Igét Pestlőrincen, a nyugdíjas karácsonyon az ősz hajú testvérek társaságában. Az alapige Pál apostol hajótörésének a története volt, amiből az volt az üzenet hogy ahogyan az összetört hajó deszkái és darabjai még alkalmasak voltak arra, hogy életeket mentsenek, ugyanígy a már megkorosodott, kicsit darabjaira hullott idősek is még alkalmasak arra, hogy bizonyságtételükkel életeket mentsenek. Jó volt együtt imádkozni az idős szolgatársakkal, és jó volt látni a gyülekezet szolgálóinak nagy csapatát a vacsora elkészítése, feltálalása és az eredeti rend helyreállítása kapcsán.

Dec. 16. és 19. Már több mint tízen döntöttek

Az utolsó Alfa alkalmat tartottuk pénteken Tiszaroffon. Ez kimondottan evangélizációs jellegű volt, amelynek a végén heten döntöttek, és befogadták a szívükbe Jézust Uruknak és Megváltójuknak. Több mint tízen vannak, akik eljutottak erre a pontra, és akikkel szeretnénk intenzívebben folytatni a tanítványozást.

Hétfőn ismét Tiszaroffra mentünk, ahol közel húsz családnak osztottuk ki azokat a bekeretezett családi fényképeket, amelyeket róluk készítettünk, több más egyéni, kisebb bekeretezett kép társaságában. Ezután közel negyven családnak adtunk át élelmiszercsomagot, amiket az ársapkák miatt csak nagy nehézségek árán tudtunk összegyűjteni. Ebben nagy segítségünkre volt Nyári Jenő testvér. A művelődési ház zsúfolásig megtelt ezekkel a családokkal, akik minimum 2-3 gyereket is hoztak magukkal. Nagyon figyelmesek voltak, amikor az evangéliumot és a karácsonyi üzenetet elmondtam, és nagyon megható volt olvasni azokat a visszajelzéseket, amiket sms-eken keresztül kaptunk a családoktól, amikben tiszta szívvel köszönték meg a segítséget, amit rajtunk keresztül kaphattak.

Dec. 18. A szokásos év végi kozmetikum

Nagy örömömre szolgált, hogy az ötödik „Ránctalanító” könyvemet mutathattam be a gyülekezetnek. Nagyon sok testvérnek adtam tiszteletpéldányt – hálaadással a több évtizedes kapcsolatunkért. Sok biztatást is kaptam, hogy jövőre is folytassam ezt a sorozatot.

Minden kedves Hírlevél Olvasómnak köszönöm, hogy megtisztelt az elmúlt évben, és belekukkantott ezekbe a levelekbe. Köszönöm a sok visszajelzést, bátorítást és imát, amit ezek a sorok kiváltottak Belőletek!

Remélem, hogy a következő évben is megtart az Úr a szolgálatában, és ezekről az utaimról is majd röviden beszámolhatok, és azt is remélem, hogy továbbra is lesznek szép számmal olyanok, akik figyelemmel kísérik és támogatják a szolgálatomat.

Ennek reményében kívánok minden Olvasómnak áldott Új esztendőt!

Sok szeretettel:

István