18 szolgáló testvérrel, 11 állomáson fordultunk meg 7 nap alatt. Minden helyen mindenki szóhoz jutott hosszabb-rövidebb szolgálatra, és minden alkalommal a kis prófétai csapatunk is terepet kapott. A hét során volt megtérés, gyógyulás, Szentlélekkel való betöltekezés, bár ezekből mennyiségileg többnek is tudtunk volna örülni.
Május 15. Jákfalva
Két éjszaka is élveztük Roland és Ágika otthonának vendégszeretetét. Csodálatos volt látni az asszonyok összefogását, hogy a két nap alatt ellássanak bennünket reggelivel, ebéddel és vacsorával.
A gyülekezetben példásan bevonják a gyerekeket is a dicsőítésbe, külön ifjúsági alkalmakat is tartanak, és a házaspárok családi életére is gondot fordítanak. Roland a vállalkozása mellett szépen halad otthonának modernizálásával, és a szolgálataira is nagyon odafigyel, hogy otthon is és a sok meghívása során is valóban az Úrtól vett üzeneteket adja át.
Május 16. Sajószentpéter
Bár csak néhány hete kezdett lejárni Szedmák Béla testvér Sajószentpéterre, a romatelepre, a bérelt közösségi házban közel százan vettünk részt az alkalmon, ahol a jákfalvai dicsőítő csapat szolgált. A helyi roma testvérek példásan vették ki a részüket az alkalom lebonyolításából. Akik döntésre jutottak, azokkal azóta már elindult a tanítványozás. Bár nagyon sok gyermek vett körül bennünket, mégis több házaspárért kellett imádkoznom gyermekáldásért.
Május 17. Dövény
Először Dövénybe mentünk, ahol befejezéséhez közeledik a villámsújtotta ház felújítása. Onnan tovább indulva, néhány percre megálltunk Alsószuhán, ahol megtekintettük egy Lovaspanzió jurta szálláshelyeit. A fürdőszobával is ellátott jurták mindannyiunk tetszését elnyerték. Délelőtt egy kis kanyart tettünk Ózdra, ahol meglátogattuk Tugyi János szolgatársunkat, akinek nemcsak meggörbült, hanem már el is csavarodott a dereka, és sokszor erős fájdalmai vannak. Nagyon megörült a látogatásunknak. Amíg tehette, ezeken a körutakon ő is mindig részt vett, de most csak könnyes szemmel integetett utánunk a négykerekű motorjából.
Délután érkeztünk Vámosmikolára, ahol egy kastélyban működő általános iskolába vettük utunkat, ahol Hommer László, a kemencei gyülekezet pásztora az igazgató. Az igazgatói szobában beszámolt a munkájáról, azután imádkoztunk érte, a tanári karért és a diákokért. A tanároknak minden hét elején van imaórájuk, amit mindig más tanár vezet.
Innen Kemencére mentünk, ahol az istentisztelet előtt, szokás szerint, pizzáztunk a gyülekezet tagjaival együtt, majd átmentünk az imaterembe. Megható volt, amikor Laci testvér elmondta, hogy a látogatásunk, − ami nekünk talán a körútnak csupán egy állomása −, az a helyi kis gyülekezetnek egy kiemelkedő ünnepi alkalom.
A gyülekezet különösen nyitott volt az imádkozásokra. Családoknál voltunk elszállásolva, ami nagyszerű lehetőséget adott mélyen az éjszakába nyúló beszélgetésekre, imádkozásokra. A gyülekezet tagjai közötti imaélet nagyon belendült, mert minden reggel és este imaközösségeket tartanak telefonos konferencia kapcsolatok által.
Nagy sikert aratott a pásztorházaspár által komponált dal, valamint a baptista időkből ismert „Mi várjuk az Úr Jézust” című dal modern változata.
Május 18. Szolnok
A szolnoki gyülekezet új imatermében nagyon sok személyes üzenet hangzott el, ami nagyon megérintette a helyieket.
Május 19. Pomáz
Pomázon már ebédre is vendégül láttak bennünket a testvérek. Azt követően pedig felmentünk a várost körbevevő hegyek egyikére, egy jól látható helyen felállított kereszthez. Nagyon megható volt, hogy három helyi testvér metszőollókkal ment előttünk, és az erdei ösvényre benyúló ágakat sorra levagdosták előttünk. Kicsit úgy éreztük magunkat, mint Jézus a jeruzsálemi bevonulásakor. Nekünk pálmaág ugyan nem jutott, de a tüskés bozótokról levágott gallyakból szinte egy zöld szőnyeg lett kigurítva előttünk. Imádkoztunk a városért, és prófétai cselekedeteket hajtottunk végre, többek között aznapra megtérőt is kértünk az Úrtól.
A bérelt helyiség zsúfolásig megtelt. Jó volt hallani egy Irakból hazatért misszionárius fiú bizonyságtételeit a muszlimok között végzett sikeres munkájukról. Már véget ért az istentisztelet, anélkül hogy megtért volna valaki, de amikor a hetven centis pizzákat tüntettük el, akkor az egyik testvérnő barátja, aki addig épületen kívül tartózkodott, bemerészkedett, és amire ő se gondolt: néhány perc múlva átadta az életét az Úrnak.
Május 20. Új Szív gyülekezet (Budapest)
A budapesti Rákóczi téren utcai evangelizációval kezdtük a napot. A metróállomás és az ottani vásárcsarnok biztosította számunkra a forgalmat. Több fiatalemberrel tudtam beszélgetni, akik nagyon nyitottak voltak az evangéliumra. Amit sajnáltam, hogy mindegyiküknél elég gyorsan megérkeztek azok a társak, akikre várakoztak a padon. A legnagyobb élményt az utcaseprők jelentették számomra. Szinte mindegyikének volt több szakmája is, sőt volt, aki több nyelvet is beszélt. Én három ilyen emberrel is tudtam beszélgetni, közülük egy sírva adta át az életét az Úrnak, és hiszem, hogy vele a téren működő Új Szív gyülekezetben még fogok találkozni.
10 órakor lementünk egy szuterénbe, amit a testvérek. nagyon szépen alakítottak ki imateremmé Bár a gyülekezet még kis létszámú, de a pásztorházaspár nagyon odaszánt szívű, akik várják az igazi áttörést.
Délután kicsit korábban érkeztünk Kiskunmajsára, ami lehetővé tette, hogy a nagy melegben egy fagyipartival hűtsük le magunkat. A majsai gyülekezet romákból, magyarokból és Németországból, valamint Svájcból Magyarországra költözött német ajkúakból áll. Szegedről, Baksról és Jánoshalmáról járnak be rendszeresen testvérek.
A gyülekezetnek jó kapcsolata van a helyben működő baptista kezelésű Menedékvárossal. A gyülekezet különösen szívesen fogadta az alkalom végén a személyes imákat.
Május 21. Solymár
Reggel a Solymárt körülölelő dombok egyikére mentünk fel, és imádkoztunk a városért. A solymári gyülekezetbe nagyon sok fiatal házaspár jár. Számomra mindig öröm, amikor gyermekáldásért imádkozhatok, és erre itt is lehetőségem nyílott.
Különös hangsúlyt kapott az atyák helyreállításának üzenete. Bodó Csaba és Katus látott vendégül bennünket, hogy aztán, az ebéd után, az utolsó állomásra induljunk.
Csepel
A gyülekezetnek szokatlan volt a körút miatt megváltoztatott istentiszteleti időpont, ezért többen nem tudtak eljönni, de akik ott voltak, azok nyitottak voltak az igei üzenetekre, az imákra és a prófétai szóra.
Zárszó
Nagyon hálás vagyok a szolgálókért, akik vagy végig jelen voltak, vagy néhány, vagy egy alkalomra tudtak bekapcsolódni. Köszönet a hívó és befogadó, nagy szeretetet tanúsító vendéglátó gyülekezetekért.
A kis vidéki gyülekezetekből nagyon hiányoznak a fiatalok, legtöbbször azért, mert iskoláikat elvégezve nagyobb városokban keresik boldogulásuk lehetőségét. A nagyvárosok gyülekezetei sokat profitálnak ebből. A szívemben az van, hogy ezeket a gyülekezeteket arra bátorítsam, hogy a kapott fiatalokért való hálájukat a kisebb gyülekezetek támogatásával fejezzék ki.
Azt tapasztaltam, hogy mindenütt vannak megtérések, de mindenütt vágynak nagyobb áttörésre és Isten nagyobb jelenlétének megtapasztalására.