November hónapban is részt vettem a szokásos havi programokon (Budapesti Pásztorkör, Országos Lelkészműhely). Nagy örömömre szolgált, hogy Budapesten, egy vacsora keretében, újra találkozhattam Peter Ha-val, aki éveket töltött Magyarországon a világ legnagyobb gyülekezetének (amely Dél-Koreában működik) misszionáriusaként. Miután visszament Koreába, hosszú évekig nem találkoztunk, ezért jóleső érzés volt feleleveníteni a barátságunkat.

Isten ebben a hónapban is különös mértékben használta az atyai ajándékomat, többek között a nagyváradi gyülekezetekben, a romavezetők között, a Belvárosi gyülekezet és a Verőcei Baptista gyülekezet vezetősége körében. 

Nov. 2-4. Párosan szép az élet

Húsz Agapé Gyülekezet vezetőjével és feleségeikkel ismét megtartottuk a Retreat elvonulásunkat, ami a Covid miatt néhány évig szünetelt. Csütörtökön Prekopa István és felesége, Erna az Omega gyülekezetből, szombaton dr. Izsák Norbert, a pünkösdi teológia tanára szolgált, de a legbüszkébb Sisa Attilára és Andira voltam, akik fantasztikus, érett módon vezették a pénteki nap alkalmait, illetve ők tartották kézben az egész elvonulást. Attiláék nem féltek olyan kényes témákkal szolgálni, mint a pénzkezelés és szexualitás kérdései. Az egész elvonulás fő gondolata az volt, hogy miként tudunk jó örökséget hagyni az utánunk következő generációnak, különböző területeken.    

Nov. 4. Újraéledő gyülekezet

Poroszlóról hazafelé útba ejtettem a Sarudi gyülekezetet. Jó volt látni, hogy a sok megtépázottság után  újraéled a közösség. A korábbi gyülekezetvezető, aki kiesett a szolgálatból, újra helyreállt, sokkal érettebben vette fel a szolgálatot. Öröm volt a szívemben, amikor láttam a sok buzgó gyermeket, és azt, hogy milyen lelkesen dicsőítik az Urat. Az alkalom végén mindenkiért imádkoztam, és az együttlétünk a Sarudon hagyományos „Terülj, terülj, asztalkám”-mal végződött.

Nov. 7. Az imameghallgatás fennakadásokat okozott

A pestszentlőrinci próféta csapat támogatásával ismét meglátogattuk a Mai Ige Alapítvány munkatársait Kiskőrösön. Nemes Nándinak, az alapítvány vezetőjének egy kérése volt a szolgálatainkkal kapcsolatban, hogy gyermekáldásért most ne imádkozzunk, mert az elmúlt évi szolgáltunk után, idén négy munkatársuk is szülési szabadságra kéredzkedett, és nem akarja elveszíteni az összes szolgálóját. Az igei és a prófétai üzenetek most is nagyon erőteljesek voltak, amik új lendületet adtak a Mai Ige alapítvány munkatársainak.  

Nov. 11-12. Két váll helyett győzelem 

A Nagyváradi Győzelem Gyülekezet vezetősége segítséget kért a gyülekezeti problémái megoldásához. A probléma jellege nem publikus, de jó volt látni, hogy Isten megoldhatatlannak tűnő helyzetekből is ki tud vezetni, mint jóra fordító Isten, és úgy tűnik, hogy a gyülekezet „zsákmányokkal” jön ki a szorult helyzetéből. Jó volt megtapasztalni a gyülekezet vezetői csapatának egységét, a jó lelkületét és szeretetét a megoldáskeresésben. 

A vasárnapi istentiszteleten örvendetes dolog volt látni a sok gyereket, akik a jövő zálogai. A múltbeli sok nehézség után reménységem, hogy nagyszerű kibontakozás előtt áll a gyülekezet vezetősége, valamint maga a gyülekezet.  

Nov. 14. Héj, oly jól csúszik ez a banánhéj…

Egyik éjszaka Isten álomban szólt hozzám, hogy hosszabbítsam meg az életemet. A folytatásban pedig azt mondta, hogy: „…és hagyj örökséget!”. A prófétaiskolában több prófécia is megerősítette, hogy a jövőben olyan könyveket írjak, amik vezetőket tanítványoznak. Ennek a sorozatnak azt a címet adtam, hogy „Banánhéj”. Már több témakörben is komoly mennyiségű anyagot gyűjtöttem össze. 

Kettő témát már elkezdtem feldolgozni 4 Zoomos találkozón, amivel segíteni szeretnék a jövő vezetőinek. 

A 2 cím: 

Banánhéj az elhívásban és Banánhéj a teljesidejű szolgálatban. 
A dec. 12-én zárult sorozat után sok bátorítást kaptam a könyvek megírásához. 

Nov. 15. Nagyobb összefogás a kisebbségért

A pünkösdi cigánymisszió Békésre hívta a cigánymisszióval foglalkozó evangéliumi gyülekezetek vezetőit. Az Agapé Gyülekezetet velem együtt 6 cigánymissziós szolgáló képviselte. 

Mindenki őszintén beszámolt a cigánymissziós munkája kudarcairól és eredményeiről. Közösen kerestük az összefogás és a jövőbeni hatékonyság lehetőségeit.   

Nov. 19. Az érintés csodája

Két és fél hónap után elvonási tüneteim jelentkeztek, mert a svájci elvonulásom alatt nem volt lehetőségem igei szolgálatra. Nagy örömömre szolgált, hogy hazajövet, az első vasárnap Pestlőrincen szolgálhattam. Érdekes sorozatnak lehettem a részese, amely az öt érzékszervünk szellemi vetületét célozta meg a Biblia alapján. Én az érintés témakörét kaptam, amely nagyon nehezen bontakozott ki üzenetté, de aztán én magam is nagy áldást nyertem belőle a későbbiek folyamán.   

Nov. 25. Jó örökséget hagyni

A roma missziónk vezetői csapatával, izgalommal készültünk az év utolsó romavezetői alkalmára Miskolcon, amin negyvenen vettek részt. Fő témánk az volt, hogy milyen örökséget hagyunk a következő generációra. A különböző témakörökben csak nagyon rövid felvezetőt mondtunk, utána interaktív beszélgetést folytattunk, amiben jó volt érzékelni a roma testvérek gondolatait, látásait, és jó volt lemérni azt a fejlődést, amit az évek során az Úr elvégzett bennük. 

Nov. 26. A még és már pókfonál

A feleségemmel meglátogattuk a Jászberényi Agapé Gyülekezetet, amely egy átalakuláson megy keresztül. Ott is elmondtam a Svájcban kapott látásomat, a még és már pókfonálról, ami nagyon betalált a testvéreknél. Az igei üzenet a bizalomépítő Barnabásról szólt. A bizalom építése minden gyülekezet életében nagyon fontos, ha élni és fejlődni akar. Az istentisztelet után a vezetőkkel közös ebéd keretében beszéltük át a jövő lépéseinek prioritásait.  

Nov. 30. Csendes percek

Ez év végén is felkért a Pax TV egy Csendes percek sorozatra, aminek országszerte jó visszahangja volt a Pax TV nézők körében. A 7 alkalomból álló sorozatban arról beszéltem, hogy Jézus azért jött, hogy földi életében példát adjon nekünk az Istennel, az emberekkel és önmagunkkal való kapcsolat helyes megélésében.